Garancia, jótállás, szavatosság: fontos fogyasztóvédelmi különbségek

Olvasási idő: 3 perc

Vásárláskor sokszor halljuk a garancia, jótállás vagy szavatosság szavakat, mégis kevesen tudják pontosan, mit jelentenek ezek, miben térnek el egymástól, és milyen jogokat biztosítanak a fogyasztónak. Pedig ezek a fogalmak kulcsfontosságúak lehetnek, ha egy termék meghibásodik, és szeretnénk érvényt szerezni az igényeinknek. Nézzük meg részletesen, hogyan különböznek ezek a jogintézmények, mit jelent a bizonyítási teher, és mikor, milyen módon érdemes élni a lehetőségeinkkel.

Fogalommagyarázatok

Szavatosság

A szavatosság a Polgári Törvénykönyv által biztosított alapjog minden vásárló számára. Ez a jog azt jelenti, hogy ha egy megvásárolt termék hibás, akkor az eladó köteles helytállni a hibás teljesítésért. A szavatosság új és használt termékekre egyaránt vonatkozik, és a törvény szerint 2 évig érvényesíthető, kivéve, ha ettől a felek eltérően nem rendelkeznek.

Az első 6 hónap különösen fontos: ha a vásárlástól számított fél éven belül jelentkezik a hiba, akkor vélelmezni kell, hogy az már a vásárláskor is fennállt. Ilyenkor az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék hibátlanul került átadásra. Ezt követően, tehát a 6 hónap után viszont a fogyasztóra hárul a bizonyítási teher – neki kell igazolnia, hogy a termék hibája eredendő, vagyis már a vásárláskor is jelen volt.

A szavatosság tehát egy jogi minimum, amit minden fogyasztó megkap, függetlenül attól, hogy az eladó biztosít-e külön jótállást vagy garanciát.

Jótállás (garancia)

A jótállás – amit a köznyelv gyakran egyszerűen „garanciaként” emleget – egy jogszabályon alapuló vagy önként vállalt plusz biztosíték, amit az eladó vagy a gyártó nyújt a fogyasztónak. A jótállás alapvetően csak új termékekre vonatkozik, és általában tartós fogyasztási cikkek esetén kötelező, de az eladó dönthet úgy is, hogy egyéb termékekre is biztosít önkéntes jótállást.

A jótállás egyik legnagyobb előnye, hogy a bizonyítási teher végig az eladónál marad: ha a vásárló hibát jelez a jótállási időn belül, akkor az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba nem volt jelen az értékesítéskor, vagy hogy az a nem rendeltetésszerű használatból ered.

Fontos megérteni, hogy a jótállás nem váltja ki a szavatosságot – ezek párhuzamosan is élhetnek –, hanem további, kedvezőbb jogokat adhat a fogyasztónak, például hosszabb időtartamot vagy egyszerűbb bizonyítási lehetőséget.

Főbb különbségek egymás mellett

Az alábbi táblázat áttekinthető formában mutatja be a szavatosság és jótállás legfontosabb eltéréseit:

Szempont	Szavatosság	Jótállás / garancia
Jogalap	Polgári Törvénykönyv, minden termékre 2 év	Jogszabályi vagy önkéntes vállalás, főként tartós fogyasztási cikkeknél kötelező
Időtartam	2 év minden új és használt termékre	Kötelező: 1–3 év (árfüggően); önkéntes: akár hosszabb időtartam is lehet
Bizonyítás	6 hónapig az eladó, utána a fogyasztó bizonyít	Teljes időtartam alatt az eladónak kell bizonyítania
Vonatkozás	Új és használt termékekre egyaránt	Csak új termékekre, meghatározott jogszabályi kör szerint

Kötelező jótállás részletei

A kötelező jótállásra a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet vonatkozik, amely pontosan meghatározza, hogy milyen termékek esetén kötelező az eladó számára jótállást biztosítani. Ezek jellemzően tartós fogyasztási cikkek, például:

háztartási gépek (pl. hűtő, mosógép, mikró),
elektronikai eszközök (pl. televízió, mobiltelefon),
bútorok vagy szerszámgépek.

A jótállás időtartama az eladási ár függvényében sávosan változik:

10 000–100 000 Ft között: 1 év jótállás,
100 001–250 000 Ft között: 2 év jótállás,
250 001 Ft felett: 3 év jótállás.

A rendelet azt is előírja, hogy a jótállási jegyet a vásárláskor kell átadni, és azt a fogyasztónak meg kell őriznie, hiszen az igazolja a jótállás fennállását – bár ennek hiánya nem zárja ki a szavatossági jogok érvényesítését.

Hogyan érvényesíthetők az igények?

Ha egy megvásárolt termékkel probléma adódik, a fogyasztónak több lehetősége is van attól függően, hogy szavatosság vagy jótállás alapján kíván fellépni.

Szavatosság esetén az igényérvényesítés menete:

A hiba bejelentése az eladónál (reklamáció).
Az eladó köteles megkísérelni a javítást vagy cserét.
Ha ezek nem vezetnek eredményre, a fogyasztó kérheti az árleszállítást vagy elállhat a szerződéstől, azaz visszakérheti a vételárat.

Jótállás esetén az eladó kötelezettségei még szigorúbbak:

Ha a hiba a jótállási időn belül jelentkezik, és az eladó nem tudja bizonyítani, hogy az a vásárló hibájából következett be, akkor köteles javítani vagy cserélni a terméket.
Ha ez nem történik meg megfelelő időn belül, a fogyasztónak jogosultsága van a visszafizetésre.

Fontos tudni, hogy bármilyen panasz vagy igény esetén érdemes írásban rögzíteni a bejelentést, és minden dokumentumot (számla, jótállási jegy) megőrizni, hogy a fogyasztói jogok később könnyebben érvényesíthetők legyenek.

Gyakori kérdések

Használt termékekre jár-e jótállás?
Nem, a kötelező jótállás csak új termékekre vonatkozik. Használt termékek esetén csak szavatossági jog illeti meg a vásárlót, amely általában rövidebb ideig, de legfeljebb két évig érvényesíthető.

Mi van, ha elveszítem a jótállási jegyet?
Ebben az esetben a jótállási igény érvényesítése nehezebb lehet, de a szavatosság attól még fennáll. A számla vagy blokk is elegendő lehet annak igazolására, hogy mikor és mit vásároltál.

Önkéntes garancia előnyös?
Igen, az önként vállalt garancia gyakran hosszabb időre szól, mint a kötelező jótállás, és kedvezőbb feltételeket biztosíthat, például háztól-házig szervizt vagy cserekészüléket.

A garancia, jótállás és szavatosság nem csupán jogi fogalmak – ezek valódi fogyasztóvédelmi eszközök, amik segítenek abban, hogy ne maradj egyedül egy hibás termékkel. A szavatosság minden vásárlónak jár, akár új, akár használt terméket vesz, míg a jótállás egy plusz biztonsági háló, különösen nagy értékű vagy műszaki cikkeknél. Minél többet tudsz ezekről, annál tudatosabban vásárolsz, és annál könnyebben érvényesíted a jogaidat, ha probléma adódik.