Az élettársi kapcsolat ma Magyarországon milliók életformája, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy e jogviszonynak milyen korlátai vannak a jog területén, különösen öröklés és lakhatás kapcsán. A közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítások tovább szűkítették az élettársak jogait, különösen akkor, ha az együttélés nem bejegyzett formában történik. A változások súlyos következményekkel járhatnak azok számára, akik élettársukkal élnek, de nem kötöttek házasságot, és nem tettek előrelátó intézkedéseket.
A magyar jogrendszer és az élettársi kapcsolat viszonya
A magyar jog kétféle élettársi kapcsolatot ismer el: a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a nem bejegyzett, azaz „faktikus” élettársi viszonyt. Az előbbi esetében az élettársak az anyakönyvvezető előtt hivatalosan is regisztráltatják kapcsolatukat, az utóbbi esetben pusztán együtt élnek közös háztartásban – akár évek, évtizedek óta.
A bejegyzett élettársi kapcsolatot 2009 óta vezette be a magyar jog a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) révén, és elsősorban az azonos nemű párok számára jelent lehetőséget a kapcsolatuk hivatalossá tételére. A különnemű párok ugyanakkor nem bejegyzett élettársi kapcsolatban is élhetnek. Ám míg a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot jogilag számos szabály védi, addig a nem bejegyzett élettársi viszony gyakran „láthatatlan” marad a jog szemében, különösen haláleset, öröklés vagy ingatlanhasználat esetén.
Mi változott 2024 júliusában?
- július 1-jén lépett hatályba az az új szabályozás, amely jelentős hatással van az élettársi kapcsolatban élőkre. A módosítás értelmében az élettárs elveszítheti a jogát arra, hogy a közösen lakott lakásban maradhasson, ha nem örököl az elhunyt után, illetve ha nincs más jogcíme a lakáshasználatra.
Korábban – a Ptk. 7:62. § alapján – a túlélő élettársnak lehetősége volt arra, hogy meghatározott ideig tovább használja a közös lakást, amennyiben az elhunyt után nem örökölt. A bírói gyakorlat ezt a lehetőséget gyakran alkalmazta méltányossági alapon, különösen akkor, ha a kapcsolat hosszú ideig tartott, és a túlélő élettárs egyébként elesett volna a lakhatásától. Az új szabályozás viszont szigorította ezt a gyakorlatot: ilyen esetekben kizárólag bírósági úton, különösen kedvező körülmények fennállása esetén kérhető ideiglenes használat.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha egy élettárs meghal, és az ingatlan kizárólag az ő nevén szerepel – és nem tett végrendeletet a túlélő javára –, akkor a másik fél akár azonnal lakhatás nélkül maradhat.
Miért jelent problémát az öröklés kérdése?
A magyar öröklési jog – amely a Polgári Törvénykönyvön alapul – világosan rendelkezik arról, hogy kik az örökösök. A törvényes öröklés rendje szerint elsődlegesen a leszármazók (gyermekek, unokák), majd házastársak, szülők, testvérek, egyéb rokonok örökölnek. A nem bejegyzett élettárs azonban nem örökös a törvény szemében.
Ez azt jelenti, hogy ha az egyik élettárs meghal, és nincs végrendelet, akkor a másik fél nem örököl utána semmit, még akkor sem, ha évtizedekig éltek együtt, közösen neveltek gyermeket, vagy közös vagyonuk van. Még a közösen lakott lakás is kikerülhet az élettárs kezéből, hacsak nem tudja bizonyítani, hogy közös szerzéssel, közös vagyoni hozzájárulással jutottak az ingatlanhoz.
A törvényi változás tehát súlyosan érintheti azokat, akik nem házasodtak össze, nem kötöttek öröklési szerződést vagy nem készítettek végrendeletet.
Az élettársi vagyonjogi szerződés szerepe
A jogászok és közjegyzők egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy élettársi kapcsolatban élőknek érdemes hivatalos dokumentumokkal megerősíteniük közös életük feltételeit. Az élettársi vagyonjogi szerződés rögzítheti például azt, hogy a felek közösen szereztek meg egy lakást, vagy hogy egyikük pénzbeli hozzájárulással támogatta a másikat. Ez ugyan nem öröklési dokumentum, de segíthet vagyonjogi viták rendezésében.
Ennél is fontosabb az öröklési jogi dokumentumok megléte: a végrendelet, az öröklési szerződés vagy a halál esetére szóló ajándékozási nyilatkozat mind-mind biztosíthatják, hogy a túlélő élettárs ne maradjon minden nélkül.
Lakáshasználat: jogi védettség vagy kiszolgáltatottság?
A törvényi változások egyik leginkább érezhető következménye a lakáshasználati jog elvesztése lehet. A korábbi gyakorlat szerint, ha egy élettárs meghalt, és a túlélő nem örökölt, a bíróság dönthetett arról, hogy ideiglenesen használhatja-e a közös lakást. Mostantól azonban ez csak akkor lehetséges, ha a másik fél jogosult örökölni (például végrendelet alapján), vagy ha a lakáshasználat más módon – például haszonélvezeti joggal – biztosítva van.
A bíróság még mindig dönthet méltányossági alapon, de az új szabályok alapján ez már nem automatikus, hanem kivételes esetben alkalmazható. Így az élettárs kiszolgáltatottá válik: a lakás örököse – például az elhunyt gyermeke vagy távolabbi rokona – akár ki is költöztetheti őt.
Mikor számít valaki élettársnak jogi értelemben?
A magyar jogban az élettársi kapcsolatot bizonyos feltételek teljesülése esetén ismeri el a bíróság. Ezek:
- közös háztartásban élés,
- életközösség fennállása,
- tartós együttélés,
- nincs házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat mással.
Fontos megjegyezni, hogy a kapcsolat hivatalos bejegyzése nélkül az állam nem tudja automatikusan nyilvántartani az élettársakat. Ez pedig öröklési vagy lakáshasználati ügyekben komoly bizonyítási kényszert jelenthet: a túlélő félnek kell bizonyítania a kapcsolat fennállását, méghozzá olyan dokumentumokkal vagy tanúvallomásokkal, amelyek gyakran hiányoznak.
Mire figyeljenek az élettársi kapcsolatban élők?
A mostani szabályozás nem zárja ki, hogy élettársak biztosítsák egymás jövőjét, de ezt nem automatikusan teszi meg helyettük az állam. Éppen ezért a következő lépések lehetnek indokoltak:
- Hivatalos élettársi nyilatkozat megtétele a közjegyző előtt: ez segít a kapcsolat jogi elismerésében.
- Végrendelet készítése a túlélő élettárs javára.
- Élettársi vagyonjogi szerződés megkötése, amely tisztázza a közös vagyoni helyzetet.
- Haszonélvezeti jog bejegyzése a túlélő fél számára, ha közösen lakott lakásról van szó.
- Életbiztosítás kötése a másik fél javára, különösen, ha közös hitel vagy gyermek is van.
A házasság jogi védelme továbbra is erőteljesebb Magyarországon, mint az élettársi kapcsolaté. Az új szabályozás megerősíti ezt a különbséget, és arra ösztönözheti a párokat, hogy vagy jogilag rendezzék élettársi viszonyukat, vagy kössenek házasságot, ha nem akarnak kiszolgáltatott helyzetbe kerülni.
A változások ismét rámutatnak arra, hogy a fogyasztóvédelem nem csupán termékek és szolgáltatások szintjén, hanem a jogi biztonság és a mindennapi élethelyzetek szintjén is kulcsfontosságú. Az élettársi kapcsolatokban élőknek különösen érdemes körültekintően eljárniuk, mert az állami védelem jelenleg korlátozott, és a joghézagokat kizárólag tudatos döntésekkel lehet áthidalni.
Kiemelt kép: Freepik