Megvásároltál egy műszaki cikket, de rövid időn belül meghibásodott? Leadod javításra, majd hetek, sőt akár hónapok múlva is csak vársz? Ezt a helyzetet egyre többen ismerik – pedig a jog szerint a javítás vagy csere nem húzódhat ilyen sokáig.
A fogyasztóvédelmi jogszabályok világosan fogalmaznak, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, mire jogosultak, és mit tehetnek, ha a kereskedő vagy a szerviz túllépi a határidőket. Most végigvesszük, hogy pontosan miért csúszik el a termékjavítás vagy -csere, mik a jogi előírások, és hogyan érvényesítheted a jogaidat 2025-ben.
Mi az a 15 napos határidő?
Amikor a vásárolt termék meghibásodik, a legtöbb esetben kijavítást vagy cserét kérhetsz. Ennek jogi alapját a 19/2014. (IV. 29.) NGM-rendelet biztosítja, amely kimondja:
- A vállalkozás 15 napon belül köteles elvégezni a kijavítást vagy kicserélést.
- A határidő a termék visszavételének napjától indul, tehát amikor leadod az üzletbe vagy a szervizbe.
- A szabály célja a gyors és méltányos problémakezelés, hogy ne sérüljön a fogyasztó érdeke.
Sajnos ez a határidő gyakran csak elmélet marad, a gyakorlatban pedig jóval hosszabb ügyintézési időkkel találkozunk.
Miért csúszik el az ügyintézés?
Bár a 15 napos szabály világos, a kereskedők vagy szervizek többféle okra hivatkozva gyakran hosszabb időt vesznek igénybe.
Szakértői vélemény igénylése
- Egyes cégek előbb független vagy saját szakértői véleményt kérnek be, mielőtt megkezdik a javítást vagy döntést hoznak a cseréről.
- Ez önmagában több napot, akár hetet is igénybe vehet, így a javítási folyamat csak később kezdődik el.
Fontos tudni, hogy a 15 napos határidőnek nincs köze a szakértői vélemény beszerzéséhez – az a nap számít, amikor a terméket visszavették.
Alkatrészhiány
- Főként mosógépek, hűtők vagy más háztartási nagygépek esetén sokszor hónapokig nem érkezik meg a szükséges alkatrész.
- Ez különösen igaz olyan esetekben, amikor a gyártó külföldi beszállítón keresztül szállít, hosszabb átfutási idővel.
A fogyasztót mindez nem mentesíti – a határidő kötelező, és a vállalkozásnak kell olyan megoldást találnia, amely nem ró aránytalan terhet rád.
Helyszíni javítás késlekedése
- Ha a terméket nem lehet bevinni szervizbe (pl. beépített sütő, hűtő), akkor a javítás csak időpont-egyeztetés után, szerelői kiszállással történik.
- Ez gyakran többszöri egyeztetést, alkatrészrendelést, újabb kiszállást jelent – és a folyamat könnyen elnyúlhat.
A szerviz túlterheltsége vagy szervezési hibája azonban nem lehet indok arra, hogy a 15 napos határidőt ne tartsák be.
Mik az érintett termékek és legjellemzőbb visszásságok?
A fogyasztóvédelmi szervezetek tapasztalatai alapján a problémák leginkább bizonyos termékkategóriáknál halmozódnak.
- Telefonok, laptopok: ezeknél gyakori az „elvisszük szervizbe, várjon” típusú válasz.
- Mosógépek, hűtők: a beépített vagy nagyobb gépeknél különösen lassú lehet a folyamat.
- TV-k, konyhai gépek: itt is gyakori az alkatrészhiány, hosszú szakvélemény-kiadás.
A vállalkozások gyakran azt állítják, hogy „30 nap az elbírálásra”, de ez félrevezető. A valóság: maximum 15 nap áll rendelkezésre a javítás vagy csere elvégzésére.
Jogi hiányosságok és vállalkozói visszaélések
Sajnos a jogszabályok sem fednek le minden élethelyzetet, amit egyes vállalkozások ki is használnak.
Aránytalan költségre való hivatkozás
- A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megtagadja a javítást vagy cserét, ha az aránytalanul nagy költséggel járna.
- Ez viszont nem jogosítja fel a vállalkozót önkényes döntésre, és a fogyasztó nem köteles elfogadni hátrányos alternatívát.
Háromszori javítás = csere? Nem!
- Sokan hiszik, hogy ha egy terméket háromszor is javítanak, akkor automatikusan jár a csere – de ez nem szerepel a jogszabályban.
- A csere akkor jár, ha a hiba nem javítható, vagy a kijavítás nem történik meg időben.
Csereigazolás kérése a fogyasztótól
- A kereskedők gyakran kérnek csereigazolást a szerviztől, mielőtt intézkednének.
- Ez viszont nem kötelező dokumentum – nem terhelhetik át a bizonyítási kötelezettséget a vásárlóra.
Fogyasztói jogok – mit tehetsz?
Ha a kereskedő nem teljesíti a 15 napos határidőt, jogod van lépéseket tenni.
- Írásban jelezd a késedelmet, hivatkozz a 19/2014. NGM-rendeletre.
- Kérd írásban:
- a cserét vagy
- az árleszállítást, vagy
- a vételár visszatérítését
Ha nem történik érdemi intézkedés:
- indíts panasz-eljárást a kereskedőnél
- kérj segítséget a békéltető testülettől
- fordulj a fogyasztóvédelmi hatósághoz
Mminden ügyletnél dokumentálj! Őrizd meg a számlát, munkalapokat, e-maileket.
Gyakori félreértések
„Három napos csere minden termékre?”
Nem. Ez csak a kötelező jótállás alatt meghibásodott, 10 000 Ft feletti termékekre vonatkozik – és csak akkor, ha a hiba az első három munkanapon belül jelentkezik.
„A szerviz nem válaszol – akkor most mi van?”
A szerviz köteles tájékoztatni a kereskedőt. Neked azonban a kereskedő a fő partnered – vele intézd az ügyet, ő felel a teljesítésért.
Mi a különbség jótállás, szavatosság és elállás között?
- Jótállás: kötelező vállalás bizonyos értékhatár felett (10 000 Ft)
- Szavatosság: törvényen alapuló jogod, 2 évig érvényes
- Elállás: online vásárlás után 14 napig élhet, indoklás nélkül
- Csere/javítás: akkor jár, ha a termék hibás – ezek igényelhetők jótállás vagy szavatosság alapján
Mire figyelj, hogy ne járj pórul?
A termékjavítás és -csere nem lehet önkényes és határozatlan folyamat. A szabályok világosak – a kérdés az, hogyan érvényesíted azokat.
- Tudd, hogy a 15 nap nem ajánlás, hanem kötelezettség
- Ne hagyd, hogy alkatrészhiányra vagy adminisztrációra hivatkozzanak korlátlanul
- Kövesd nyomon a határidőket, és lépj időben, ha szükséges
Kiemelt kép: Unsplash